Egész éjszaka nem aludtam. Hogy miért nem? Végre találtam egy újságírói állást, írtam nekik e-mailben, de ezt válaszolták:
"Sajnáljuk, de lekéste a jelentkezést, 12 óráig volt a határidő."
Fél 1-kor (!!!!) küldtem nekik el az önéletrajzom. Már ami van...18 éves lány, friss érettségivel. Három nyelvet profin beszél: angol- mert eredetileg az vagyok-, olasz- itt élek 4 éves korom óta-, és spanyol. 8 évig tanultunk spanyolt emelt szinten az iskolában. De attól, hogy három nemzetiségű emberrel simán elbeszélgetek túl fiatal vagyok. Igen, ezt is írták... Megbarátkoztam a gondolattal, és levánszorogtam reggelizni.
-Hogy áll a munka keresés? - nézett fel apa a reggeli újságjából evés közben.
-Hogy áll a munka keresés? - nézett fel apa a reggeli újságjából evés közben.
-Egyenlőre semmi...Tegnap beszéltem egy újsággal, de félórával lekéstem a határidőt.-Sajnálom.-mondta anya. Hanyagul megvontam a vállam, mert eleget rágtam magam rajta.
-Mit csináltál egész éjszaka? Hallottam, ahogy kattogsz a gépen.- kérdezte az öcsém.
-Újságokat bújtam, és a neten keresgéltem állások után. Több cégnek írtam, ahol üresedés van, de még egy se válaszolt. Szüleim megértően bólintottak, öcsém pedig kiröhögött. Igen Eddye, én is szeretlek...
Mikor befejeztük a reggelit, felmentem, lezuhanyoztam és felkaptam az egyik kedvenc ruhámat. Gyorsan beledobáltam a táskámba a bikinimet (a partra megyek a többiekkel) , majd lementem tv-t nézni. Semmi értelmes nem volt. Kapcsolgattam, kapcsolgattam, majd egy nagyon vidám dalra lettem figyelmes. "Live while we're young". Hallottam már az együttes dalait, és nem rosszak, de a nevüket nem tudom. Legjobb barátnőm, Laura (tudom meglepő, de az ismerőseim neve nagyrészt angol, vagy valami más, de csak kevés valószínűséggel olasz) imádja őket, és órákat tud áradozni róluk. Már vagy ötvenszer elmesélte az X-Faktoros sztorit, elmondta a nevüket, bemutatta a családjukat, de semmire sem emlékszem...Borzasztó a memóriám.Viszont amikor a göndör hajú fiú énekel és mélyen belenéz a kamerába, kiráz a hideg. Tudom, hülyén hangzik, és nem tudom miért de ez van. Gondolatmenetemből kirázódtam, mert hirtelen csengettek. Felugrottam a kanapéról, és ajtót nyitottam. Adam nyakába ugrottam, és megcsókoltam. Igen, együtt vagyok vele. Tizenegy hónapja. Kézen fogva felsiettünk a szobámba, miközben anyuéknak köszönt.
-Kész vagy?-kérdezte, miután végre megtaláltam a naptejet.
Válaszképp bólintottam, majd felkaptam a vállamra a táskám és elindultunk a partra. Útközben elmeséltem neki, hogy hogy állok a munkával. Ő is csak bólogatott meg néha-néha "aházott" egyet.
-Szóval így állok- fejeztem be. -Mert az én apámnak nincs cége...-mondtam pimaszul, de ő csak röhögve homlokon puszilt. Amikor leértünk, már mindenki ott volt. Gyorsan köszöntöttük egymást (fiúkat öleléssel, lányokat puszival üdvözöltem), majd a lányokkal bementünk az egyik "kis" öltöző fülkébe. Nekik is elmondtam a próbálkozásaimat, miközben átöltöztünk. Kint már vártak a fiúk minket és hangos füttyögésbe kezdtek, amikor feléjük sétáltunk bikiniben. Gyorsan ledobtam magam Adam mellé (a törölközőjére). Sose tudom megszokni Őt félmeztelen, így hát el is pirultam. Egy ideig csak beszélgettünk a többiekkel, majd Laura elrángatott úszni.
-Úúúú, láttad az új videóklipet?-kérdezte izgatottan. Finoman bólintottam egyet, majd rájöttem, hogy most legalább fél óráig fog beszélni kedvenc együtteséről.
-És képzeld, Harryt az a picsa csak kihasználta. Egy éjszakára kellett neki, majd dobta.- Igen, ez már vagy húsz perce volt...
-Öhm, ja. Szegény.-motyogtam, mert erre nem bírtam mit reagálni. -Mi a neve a göndör hajúnak?- kérdeztem, mert mindenképp tudni akartam, hogy ki ő a bandából.
Nagy szemekkel nézett rám, mintha olyan nagy dolgot kérdeztem volna.
-Ő az. Harry...De miért érdekel?-nézett rám felvont szemekkel, én pedig próbáltam memorizálni a nevet.
-Csak kíváncsi voltam.-vontam meg a vállam.
-Na jó, akkor elmesélem a történetét. Minden az X-faktorban kezdődött. Azért reméltem, hogy erre emlékszel...-kezdődött az egynapos sztorizása.Remek.Igyekeztem figyelni, de mire a végére ért, már nem emlékeztem az elejére és újra a parton találtuk magunkat.
-Szóval így történt az egész.-fejezte be mondandóját. Megkönnyebbülten felsóhajtottam.
-Ki kér enni?-kérdezte hangosan Adam a társaságunkat.
-Mi tőled szívesen elfogadunk akármit.-viháncolt néhány fiatal csaj, akik nem messze ültek tőlünk. Megszoktam már, igen. Minden lány megbámulja és gyilkos tekintettel mérnek végig engem, amikor együtt megyünk az utcán. De végül is ki ne bámulná meg? Magas, izmos (néha kondizik), napbarnított, és nagyon sötét barna haja van. Olyan mint egy modell. Fel is kereste már ügynökség...Na mindegy.
-Jó, de nem titeket kérdeztelek.-jegyezte meg (kicsit bunkón) a barátom, majd magához húzott és megcsókolt. A lányok leesett állal néztek ránk, majd megsemmisülve arrébb mentek a cuccaikkal együtt.
Miután elmondták, hogy mit akarnak, kézen fogva elsétáltunk az egyik kajás bódéhoz, és elmondtuk, hogy mit kérünk. Egy kábé velünk egyidős lány vette fel a rendelést. Feltűnően sokat mosolygott Adamra. De miután arcon pusziltam (mármint nem a lányt, hanem a barátomat) csak ridegen bámult maga elé. Amikor teli kézzel mentünk vissza a többiekhez egy pár fiatal kamasz tapssal jutalmazott, majd odakiabáltak nekem(Ez most komoly???? Még valaki esetleg????), hogy:
-Segítsek vinni szívem?
-Jól hallottam, hogy megszólaltál?-állt mellém azonnal Adam. A törpék sutyorogva a földet pásztázták, majd bocsánatot kértek.
Amikor visszaértünk kiosztottuk a kaját, majd visszaültünk a törölközőkre. Miután megebédeltünk, belementünk a vízbe. Nagyon sokat hülyéskedtünk, ránk is szólt egy két turista, hogy halkabban, de a fiúk amolyan "ez most komoly? tengerparton vagyunk emberek!" nézéssel elhallgattatták őket. Öt óra előtt valamivel hazaindultunk, és megbeszéltük, hogy este nyolckor találkozunk ugyanott a parton, majd bemegyünk egy discoba vagy valahova. Anyáéknak nem volt ellenükre, mert Adam is velem jött, meg amúgy sem nagyon izgatják őket az ilyen dolgok. Eddye irigykedve nézett rám, mert ő (tizennégy évesen) még nem mehet este buliba, és a szülőket próbálta győzködni, hogy "ő igenis nagy már, és nem dedós", de ők nem engedtek. Ez van.
Felmentem a szobámba, majd megnéztem az e-mailjaimat. 2 új levél. Mindkettőben azt írták, hogy már megtalálták a munkához a legmegfelelőbb embert. Lecsuktam a netbookom fedelét és ledőltem aludni, mert hulla fáradt voltam.Az ébresztőmet 7-kor csörgött. Kiléptem a teraszomra és "megnéztem", hogy milyen idő van. Rövid gatyát vettem fel, hozzá pedig pánt nélküli pólót. A hajamat belokniztam, majd feldobtam egy kis natúr sminket. Még csak 7:28 volt, tehát megvacsiztam. Adam háromnegyedre jött elém. Kevesebb, mint 10 perc alatt leértünk, így még várni kellett a többiekre. A "késők" megérkezéséig a homokba ülve beszélgettünk. Nem sokan akarunk egyből munkába állni. Laura például divattervező szakra készül tovább, Keith (Laura barátja) gépszerelő lenne vagy valami ilyesmi. Adam szerint őt majd "az apja eltartja". Lassan mindenki befutott, így indulhattunk is.
-Neeeeeeeeeeem!!! A Music Pub jobb!!!-érvelt erősen Laura.
-Márpedig nem az lesz...-jegyezte meg Keith.
-Na, csak figyelj!
Végül barátnőm nyert. Hát igen. Tud érvelni az biztos... Szóval elindultunk a MP-ba, amikor valaki a nevemet kiabálta. Megfordultam és ledöbbenve néztem a -mögöttem kb. 20 méterre álló- öcsémre.
-Te meg mit..-kezdtem.
-Hívd a szüleiteket, oda megyek hozzá.-szólt Adam.
Rögtön tárcsáztam a számot, majd pár másodperc múlva felvették. Anya álmos hanggal szólt bele.
-Igen?
-Ööö, anya! Én vagyok. Azért hívlak, mert Eddy fut felénk az éjszaka kellős közepén.
-Hogy mi van?????-akadt ki teljesen.
-Igen, jól hallottad. Visszavigyük Adam-mel?
-Ne! Csak maradjatok, ahol vagytok. Mindjárt ott vagyunk a kocsival.-ezzel kinyomta. Nem is tudja, hogy hol vagyunk. Mindegy. Egy ideig néztem a telefon képernyőjét (gondoltam, hogy leesik neki is), miközben Adam hozta öcsémet a karánál fogva. Csörgött a telefonom.
-De izé. Hol is vagytok pontosan?-kérdezte anya.
Elmagyaráztam neki (az még egy külön produkció volt), majd pár perc múlva beparkolt mellénk a kocsink. A szülők egyszerre pattantak ki belőle. Egyikük megköszönte, hogy vigyáztunk rá, a másik pedig már a büntetést sorolta Eddy-nek. Gyorsan visszaszálltak, majd elhajtottak. Köszönetképp egy puszit nyomtam Adam arcára, majd összekulcsolva az ujjainkat jeleztem (a többieknek is), hogy mehetünk. Lassan visszatértünk a régi témáinkhoz, és egy nagy csapatként vonultunk tovább. Fél tíz után valamivel végre odaértünk a klubba. Keith, meg még pár fiú hisztizett mert nem pont olyan zene szólt, amilyet ők akartak, így odamentek a DJ-hez, hogy mást kérjenek. Ő viszont nem adta magát. Akkora vita keveredett, hogy már a zenét is túlkiabálták. Így dobtak ki minket Laura kedvenc helyéről... Továbbkeresgéltünk a disco-k közt, majd betévedtünk egy "Homokos part" nevű helyre.
-Anyád, ez egy buzi bár...-mondta a leghamarabb feleszmélő ember közülünk. Nos, igen. Tényleg az volt. Kívülről hallottuk, hogy elég hangulatos zenét bömböltetnek, de amikor beléptünk, lesokkolódtunk. Néhány kisminkelt, női ruhában lévő férfit találtunk a helyiségben, de tangás pincérek is köröztek. Pfujj. Rögtön kimásztunk az ajtón (annyira megrohamoztuk, hogy volt aki négykézláb jött ki, mert a többiek véletlen fellökték), majd furcsán egymásra néztünk. Ez olyan, öt másodpercig tarthatott, mert olyan röhögőgörcsöt kaptunk mindannyian, hogy az egyik tangás ürge, kijött és elküldött minket "melegebb" tájakra. Szó szerint így mondta. Na, ezután még jobban szakadtunk a röhögéstől, és eldöntöttük, hogy előbb elolvassuk rendesen a pub-ok nevét, aztán elemezzük, majd beküldünk egy embert, hogy nézzen körül. Sétáltunk a szórakozóhelyek közt, amikor két full részeg lány (melltartóban és szoknyában...) utánunk futva kiabálták, hogy:
-Hééééé he...lyes pa...pa...pasi! Ig...igen te o...ott!
Mindannyian megfordultunk, majd csípőre tett kézzel Keith elé állt a barátnője.
-Ennek a helyes pasinak van barátnője.-mondta határozottan Laura.
Egy ideig gondolkodtak, majd újra elmondták az előző mondatot. (Szuper...)
-Még mindig van barátnője.
-Hülye liba.-fortyogott az egyik, majd elsétáltak.
Továbbmentünk, és egy nyitott pub-nál letelepedtünk. Odasétáltunk Lau-val a pulthoz, és elmondtuk, hogy mit kér a csapat. Megfogtuk a poharakat, amikor elénk vánszorgott egy full részeg srác.-Szólítsatok Adamo rendőrbácsinak!-mondta.
Én teljesen ledöbbenve álltam ott, majd barátnőm kézen fogva elrángatott, miközben odavetett egy : "Kösz, kihagynánk."-ot. Kiosztottuk a rendeléseket, majd leültünk a nekünk foglalt helyre.
Olyan fél 2-ig lehettünk ott, majd visszamentünk a partra beszélgetni. Nagyon sokat nevettünk, de 3-kor már majd elaludtak a többiek (én ügyes voltam a délutáni pihenéssel), így szétszéledtünk. Adam hazakísért, majd egy csókkal távozott. Holnap lemegyünk a partra (most csak ketten) miután Laurával körbejártuk a Plázát. Imádom a nyarat. Gyorsan lefürödtem, majd megnéztem az e-mailjeimet. "Két új üzenete érkezett."-villogott az ablak.
Első: Nagyon köszönjük jelentkezését, de túl fiatalnak véljük ehhez a munkához. Ajánljuk, hogy szerezzen több tapasztalatot e téren, majd jelentkezzen újra.
-Anyátok.-mormogtam magamba.
Amikor megláttam a második üzenet válaszadóját görcsbe rándult a gyomrom. Az egyik leghíresebb divatújságtól jött, akikhez már csak szórakozásból küldtem levelet.
Kedves Alice!
Örömmel értesítjük Önt, hogy megnyerte a munkát. A cikk -amit csatolt- nagyszerű. Fiatalos, vidám és érdekes. Nagyon szívesen alkalmaznánk a tudását a piacon. Ne lepődjön meg, de mi pont fiatalokat kerestünk, mivel újságunk 40%-a tinédzser. Nagyon megtisztelő lenne, ha nekünk dolgozna. Olvastuk az önéletrajzában, hogy Olaszországban lakik. Nos, ez így elég bonyolult, de tudnánk az Ön számára biztosítani egy lakást egy hónapig. Ez alatt az idő alatt kipróbálhatná magát, tapasztalatot szerezhetne és eldönthetné, hogy akar-e maradni. Mi persze az igen mellett pártolnánk, de nem szeretnénk befolyásolni. :) Gondolkozzon el ezen a lehetőségen, szeretettel várjuk válaszát!
A főszerkesztő
Mikor végigolvastam se köpni, se nyelni nem tudtam. Ez most komoly?? Átfutottam még ötször a levelet.
Csak akkor fogtam fel. Úristen. Alkalmazni akarnak annál az újságnál, amit nagyon szeretek. Munkát ajánlanak nekem, ott ahol nagyon szeretnék dolgozni. Kedvenc helyemnél írhatok. Minden régi álmom teljesülne, amiket elvetettem az elutasító leveleknél. Ráadásul egy híres cégnél. Ez minden vágyam. Londonba mennék, méghozzá a legkeresettebb helyére. A kedvenc városomba. Újra mehetnék a London Eye-on. Láthatnám megint a Big Bent. Az esti londoni séták újra napirendemmé válnának. Minden a régi lenne, amit annyira de annyira szerettem. Viszont ha elmegyek itt kell hagynom mindent. Mindent. A családomat, a barátaimat, a környéket, a tengerpartot és Adamt...
nagyonjóó *--*
VálaszTörléshelltoheaven-linda.blogspot.com
komizolteis? :P
nagyon tetszik *--* <3 ügyes vagy :)
VálaszTörlésnagyon jó,csak így tovább <3 :)
VálaszTörlésNagyon tetsziiiiiiiiik.! Siess a kövivel *-----------*
VálaszTörlésnagyon jó! siess a kövivel!!! :D
VálaszTörlésköviiit! imádooom :3
VálaszTörlésNagyon nagyon jooo..Imádom már az első részt is. Kiváncsian várom a köviit..siess..!! *-* <3 Vanessza voltaam...:DD
VálaszTörlésEddig nagyon jó *-*
VálaszTörlésNagyon jó! Köviit! :‘D
VálaszTörlésNagyon tetszik!! :))
VálaszTörlésNagyon tetszik! kövit:)
VálaszTörlésImádom:) Tehetséges vagy, ezért folytatnod kell!:) Puszi:*
VálaszTörlésezaaz*__* nem felejtettem el írnii:$$ remélem tudod ki vagyok♥
VálaszTörlésde amúgy mm csudi jó lett, ügyes vagy:)♥