3.rész Utazás? Lehet...

Sziasztok husik!<3 Elnézést a rövid részért, de nem értem rá egész hétvégén, csak most dobtam össze valamit, mert megígértem. A következő rész hosszabb lesz! Komizzon mindenki, mert 10 komi után jön az új rész. Köszöntem xoxo
Elmondtam neki mindent az elejétől kezdve. A hangom remegett, a gyomrom végig görcsben volt, mert rezzenéstelen arccal hallgatott. Nem tudtam, hogy mit érez, vagy mit gondol. Örülne, támogatna, kidobna? Nem tudtam.
-...szóval...nem tudom...-fejeztem be.
-Kicsim, ez nagyszerű!-mosolygott rám.
-De...de...Londonba kéne mennem.-mondtam ledöbbenve.
-Hahó! Apámnak cége van. Tudod, hogy milyen...Nem érdekli, a jövőm. Rám akarja hagyni majd a cégét. Vagy Tomra...
És leesett. Eddig erre nem is gondoltam. De hülye vagyok.... Adam azt csinál amit akar, hisz az apja nem nagyon törődik vele. A bátyjával, Tommal bezzeg igen. Adamnek a csak a pénzt adja. Ezzel azt hiszi, hogy pótolhat mindent. Ez volt életem legboldogabb pillanata. Visszaköltözök Londonba, azzal, akit igazán szeretek. A nyakába ugrottam és megcsókoltam.
Egészen késő estig ott voltunk a szikláknál. Beszélgettünk. Hazakísért szokás szerint, én pedig beszámoltam a családomnak a döntésről. Támogatnak mindenben.
Elhatároztam, hogy még ma válaszolok az újságnak.
Kedves szerkesztőség!
Örömmel olvastam levelüket, mert ez a kedvenc magazinom. Nagyon szívesen csatlakoznék a céghez! Mikor kezdhetném a munkát?
Üdvözlettel: Alice
Rögtön jött a válasz:
Kedves Alice!
Mivel ma kedd van, jövőhéten már alkalmaznánk is. Lefoglaltam a repülőjegyét, amit majd levonunk a fizetéséből. Kiküldünk majd egy embert Ön elé, aki elkíséri a szolgálati lakásához...
Mire a levél végére értem, azt hittem, kifolyik a szemem. Mindent leírtak benne. Laurával holnap találkozót beszéltem meg sms-ben. Mindent elmondok neki.



~
-Szeretlek anya!-öleltem még, és éreztem, könnyek csurognak le az arcomon.
-Mennetek kell.-mondta, majd meghátrált.
Felszálltunk. Már nincs visszaút. Már vagy fél órája mereven néztem magam elé-Adam aludt-, amikor nagy durranásra lettünk figyelmesek. Az egyik stewardess odafutott a bemondóhoz és így szólt:
-Elnézést kérünk, de egy kis hiba adódott...